A cikk különböző nézőpontokból közelíti meg a döntőbírák kötelezettségeit, – polgárjogi és büntetőjogi felelősségét, az illetékességi elméleten, a szerződéses elméleten, a hibrid elméleten és autonóm elméleten alapuló kötelezettségét. Leírja a döntőbírák nem vitatott, a kártérítés megállapítására és a felelősségre összpontosító bíráskodáson alapuló feladatait, szakmai szempontok alapján valamint a common law és a kontinentális jogrendszer alá rendelt országok különböző szempontjai alapján a döntőbírói felelősség lehetséges típusait. Míg a common law országai az abszolút kvázi-bírósági kártérítés felé hajlanak, addig a kontinentális jogot követő országok különböző felelősségi szinteket alkalmaznak. A különböző bíróságok által hozott és itt bemutatott bírósági döntések részletesen ismertetik a döntőbíró potenciális kötelezettségeire vagy a kártérítésre vonatkozó különböző nézeteket, a bíráskodás általános megközelítésével összehasonlítva. A következtetés azonban megerősíti, hogy a kérdéskör ellentmondásokkal telített, különösen a nemzetközi döntőbíráskodásban, ahol nincs világszerte alkalmazott általános útmutatás vagy megközelítés; ez pedig azt a kérdést veti fel, hogy szükség van-e az alapelv nemzetközi értelmezésére irányuló kezdeményezésre vagy legalább egy széleskörű párbeszédre, de kedvezőbb lenne valamely formába öntött nemzetközi egyezmény elérése, amely bizonyos alapvető, általánosan elfogadott szabályokat rögzítene.